Az izgalmas munka a demenciától is véd

Szemlézte: Pöltz Ágnes

2024.04.30. 07:00

A demenciáról

Megelőzés

forrás: CNN

 

A munkaévek során végzett unalmas rutinfeladatok 66 százalékkal növelik a szellemi hanyatlás és 37 százalékkal a demencia kialakulásának esélyét hetven éves kor felett, derül ki egy friss norvég vizsgálatból.


Az olyan, szellemileg stimuláló és izgalmas munkahely, ahol komplex gondolkodásra és sok személyközi kommunikációra van szükség, nem csupán a karriernek, hanem a későbbi szellemi egészségnek is jót tesz – írja a CNN.

Eredményeikről beszámolva dr. Trine Edwin, az oslói kórház kutatója kiemelte, hogy úgy tűnik, a munkahely típusa többet számít a demencia elleni védelemben, mint sejtettük. Ha például valaki magasan képzett, ám munkája során rutinfeladatokat végez, iskolázottsági szintje csupán nagyjából hatvan százalékban tudja kivédeni az unalmas munkahely által okozott szellemi károkat.

Dr. Richard Isaacson, a floridai Neurodegeneratív Betegségek Intézetének igazgatója úgy nyilatkozott, miszerint az agy egészségének megtartásában rendkívüli jelentőségű, hogy idős korban is szellemileg aktívak maradjunk, legyenek céljaink, új dolgokat tanuljunk és ápoljuk társas kapcsolatainkat – ezek ugyanis mind védenek a szellemi hanyatlással szemben.
Az intellektuálisan stimuláló munkahely pedig épp ezek miatt segíthet a demencia kivédésében. Ahogyan a testünket izommunkával, úgy az agyunkat szellemi munkával és társas kapcsolatokkal tudjuk a legjobban karban tartani – magyarázta a szakértő.

A Neurology tudományos szaklapban közölt kutatásban összesen hétezer norvég munkavállaló adatait elemezték harmcincas éveiktől egészen nyugdíjazásig.
A munkahelyeket a kutatók a szellemi stimuláció mértéke szerint különböző kategóriákba sorolták. A rutinmunkák közé olyan foglalkozások kerültek, mint a gyári munka, házvezetés, építőipari munkák vagy a könyvelés.
A szellemileg nagyobb terheléssel járó munkahelyeken kevesebb rutinműveletet végeztek, helyette jellemző a kreatív gondolkodás, az információk elemzése, valamint a problémamegoldás. Ezekben a munkakörökben ráadásul több a személyközi feladat is, például mások mentorálása vagy motiválása. A csoportba jogászok, orvosok, műszaki területen dolgozók, könyvvizsgálók tartoztak – a legnagyobb számban pedig a tanárok képviseltették magukat.

Dr. Isaacson szerint kulcsfontosságú, hogy amit nem használunk rendszeresen, azt a készséget elveszítjük, ezért az a legszerencsésebb, ha valaki egész élete során komplex feladatokat végez.
Ráadásul ma már azt is jól tudjuk, hogy számos életmódbeli tényező segít bennünket abban, hogy megőrizzük szellemi egészségünket. A mediterrán étrend, az alkoholfogyasztás minimalizálása, a dohányzásról való leszokás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint kordában tartása, a látás- és hallásromlás rendszeres felmérése és korrigálása, valamint a megfelelő mennyiségű alvás és a stressz kezelése mind rengeteget segítenek az agy öregedésének elodázásában és a demencia elleni védelemben.