A betegség középső szakasza
- Nyitólap
- Gondoskodás
- A betegség középső szakasza
Ebben a fázisban a gondolkodás és az emlékezet tovább romlik, azonban sokan még tisztában vannak állapotukkal. A napi tevékenységek elvégzéséhez segítségre szorulnak.
Most már egyre nagyobb mértékben van szükség arra, hogy a család vagy a gondviselő ellássa a beteget. Ez akár egy ellátó intézménybe történő beköltöztetést is jelenthet. Ez a szakasz tűnhet a leghosszabbnak. Minden érintett segítségre szorulhat az Alzheimer-kórral járó egyre szaporodó és súlyosbodó kihívások miatt.
Családtagok, gondozók számára
Bár a betegség középső szakasza sok nehézséggel jár, megkönnyíthetjük a beteg életét.
| Általános tünetek |
Hasznos stratégiák |
Kognitív képességek:
- A memóriazavar egyre nyilvánvalóbbá válik, pl.:
- A beteg emlékszik a saját nevére, de elfelejti a címét és a telefonszámát.
- Elfelejti a közelmúltban történteket.
- Nehezen azonosítja a családtagokat, barátokat.
- Elveszít dolgokat, vagy elteszi mások holmiját.
- Nehezebben megy a koncentráció.
- Összezavarodik, nehezen szedi össze gondolatait, nehézkesen követi a gondolatmenetet.
- Elveszíti a térben és időben való tájékozódó képességét.
- Nehézséget okoz számára a beszéd, vagy írott szöveg megértése.
- Döntési nehézségekkel küzd.
|
- Használjunk emlékeztetőket, jegyzeteket, képeket, jeleket, vagy az adott évszakra jellemző jelzéseket.
- Segítsük a beteget információkkal, pl. „Szia Anyu, Vili vagyok. Az unokád, Anna jött el meglátogatni.”
- Keltsük fel a beteg figyelmét, miközben beszélgetünk vele, tartsunk szemkontaktust. Beszélgetés közben minimalizáljuk a zavaró tényezőket (pl.tv, rádió).
- Konkrétan fogalmazzunk, az elvont dolgokat kerüljük. (Pl. „Ugye, milyen szép ez a nap?” ahelyett, hogy „Mit gondolsz a mai időjárás-ról?”)
- Tegyük érthetőbbé mondandónkat gesztusokkal.
- A választási lehetőségek számát korlátozzuk kettőre vagy akár egyre.
|
|
Hangulatok és érzelmek:
- Jellemzőek a hangulatingadozások. Szorongás, gyanakvás, szomorúság, depresszió, frusztráció, harag, ellenséges érzelmek, érdektelenség és zaklatottság váltogathatják egymást.
- A beteg egyre inkább elveszettnek, bizonytalannak érzi magát.
|
- Próbáljuk felismerni a háttérben meghúzódó érzelmeket. Tévedhetünk, ha csak a szavakra figyelünk.
- Alkalmazzunk olyan bánásmódot, amely mellett a beteg aktív maradhat. Fókuszáljunk arra, amit még képes megtenni.
- Támogassuk a beteg egészséges életmódját; a fizikai aktivitást, az egészséges táplálkozást, az ismerős, értelmes tevékenységeket.
- Ha csak tehetjük, ne ellenkezzünk, ne vitatkozzunk a beteggel, ne akarjuk olyasmiről meggyőzni, amit tévesnek gondol.
- Bátorítsuk, nyugtassuk meg.
- A múlt felidézése hasznos stratégia lehet.
|
Viselkedésformák:
- Idegesség, visszahúzódás, vagy passzivitás.
- Nyugtalanság (járkálás, bolyongás).
- Ismételt kérdések, cselekedetek.
- Tévképzetek.
- Hallucinációk (Nem létező dolgokat hall, lát, érzékel, ízeket érez.).
- Gátlástalan viselkedés (ami pl. túlzott szexualitásként vagy agresszióként jelentkezhet).
- Alvási szokások megváltozása.
- Étvágy megváltozása.
|
- Ne feledjük, hogy minden viselkedésforma egyben egyfajta kommunikáció. Próbáljunk rájönni arra, hogy mi állhat a háttérben (pl. félelem, kényelmetlenség, képességvesztés leplezése, frusztráció).
- Vegyük észre a viselkedésben bekövetkező változásokat, amelyek betegségre utalhatnak (pl. megfázásra, alsó húgyúti fertőzésre).
- Döntsük el, hogy a beteg viselkedése csak bosszantó, vagy esetleg veszélyes is.
- Ismerjük fel, és kerüljük az olyan helyzeteket, amelyek nem kívánatos reakciót válthatnak ki (pl. túl nagy zaj, túl sok ember, éhség, fájdalom).
- Adjunk választási lehetőséget, de ne túl sokat.
- Próbáljuk a beteget szelíden meggyőzni.
- Őrizzük meg nyugalmunkat, bíztassuk a beteget, tereljük a beszélgetést a kellemetlenségekről kellemes témák felé.
- Konzultáljunk a kezelőorvosával, kérjünk olyan gyógyszert, amely segíthet.
|
|
Fizikai képességek
- A mindennapi tevékenységeknél (pl. öltözködés, evés, fürdés, vécéhasználat) segítségre szorul.
- A térérzékelés romlik, és ez mozgási, koordinációs és tájékozódási problémákat okoz.
|
- Ismerjük meg a beteg ízlését, korábbi napi rutinját.
- Törekedjünk az egyszerűségre: (pl. könnyen felvehető ruhák, egyszerű hajviselet).
- A beteg igényeinek megfelelően ütemezzük napirendjét.
- A különféle tevékenységeket a romló képességekhez igazítsuk, hogy a megmaradókból a legtöbbet tudjuk kihozni.
- Azonosítsuk a lakásban a potenciális veszélyforrásokat: pl. a szőnyegek miatt megbotolhat és eleshet a beteg. Megkönnyíti a tisztálkodást, ha a mosdóban kapaszkodókat szerelünk fel a kádhoz, zuhanyfülkéhez.
- A mindennapi tevékenységekkel kapcsolatosan időnként konzultáljunk terapeutával, hogy minél biztonságosabbá, kényelmesebbé tehessük a lakhelyet a beteg számára.
- Az otthoni betegellátáshoz kérjünk segítséget.
|
Beszéljünk a beteg kezelőorvosával a lehetséges kezelési alternatívákról. Fordítsunk figyelmet az egészséges életvitelre, a napi gyógyszerszedésre és a személyes higiéniára (pl. fogápolás). Bár a középső szakaszban a korai fázishoz képest új stratégiákra is szükségünk van, a korábban bevált módszerek egy része még működhet.
További javaslatok: gondoskodás a gondviselőről, tervek a jövőre vonatkozóan
- Kerüljük az elszigetelődést, magányt, amennyire csak lehet, tartsuk fenn társas kapcsolatainkat.
- Foglalkozzunk az egészségünkkel.
- Tudjunk meg minél többet a betegségről.
- Figyeljünk arra, hogy a stresszes tünetek milyen hatást gyakorolnak egészségünkre, és hogy hogyan tudjuk ellátni a beteget.
- Vegyük figyelembe, hogy már gyászolhatjuk a betegség okozta fokozatos veszteségeket.
- Kérjük szakember segítségét, ha a depresszió vagy a szorongás úrrá lesz rajtunk.
- Legyünk rugalmasak, ha a napi rutinról vagy az elvárásainkról van szó.
- Próbáljunk meg pozitívak maradni, a gondozás során a humor legyen az egyik fő fegyverünk.
- Fordítsunk időt magunkra is. Vegyünk igénybe különféle szolgáltatásokat, töltődjünk fel felnőtt programokon, kérjünk professzionális segítséget, használjuk ki a családtagok, barátok és önkéntesek segítségét.
Tervek a jövőre: Jogi és pénzügyi kérdésekben kövessük a beteg akaratát a korábban összeállított dokumentumok alapján. Ha még nem állnak rendelkezésre, intézkedjünk minél hamarabb.
- Intézkedjünk a pénzügyi, jogi és ellátási kérdésekben, döntsünk a felelős személyéről. Ha ismerjük a beteg igényeit, igazodjunk hozzájuk. Általánosságban a beteg korábban fontosnak tartott elveire, igényeire támaszkodva hozzuk meg az őt érintő döntéseket.
- Ismerkedjünk meg a rendelkezésre álló szolgáltatásokkal.
- Ismerkedjünk meg azzal, hogy a különféle ellátó intézményekben mire kell odafigyelni.
- Tervezzük meg saját jövőnket is. A betegség előrehaladása a mi életünket is befolyásolni fogja az elkövetkező években.
Hogyan tovább?
Mivel az Alzheimer-kór folyamatosan romló betegség, egyre több információra és segítségre lesz szükségünk. A középső fázisban valószínűleg elgondolkozunk azon, hogy az alzheimeres beteggel együtt élve mi a fontos számunkra. Ha megismerjük a betegség lefolyását és a vele járó változásokat, könnyebben tudunk tervezni.
Felejtek.hu
